A 2021. április 9-ei Földrajz Éjszakája alkalmából örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár és a kolozsvári Iskola Alapítvány sikeres együttműködésének eredményeként ez év elején napvilágot látott egy mind tartalmában, mind megjelenésében rendkívül színvonalas térképtörténeti kiadvány, amely a térképek iránt érdeklődők számára igazi szenzáció, de a laikus közönség figyelmére is méltán számíthat.
A Mappæ Comitatuum Transylvaniae címen megjelentetett mű a könyvtárunkban őrzött Hevenesi Gábor jezsuita tudós kiemelkedő értékű gyűjteményének 91. kötetében található, Erdély vármegyéit, székeit és vidékeit megörökítő, 17. század végi kéziratos térképek tudományos igényű feldolgozása.
Hevenesi kéziratkötete összesen 68 darab (50 magyarországi és 18 erdélyi) kétoldalas térképet tartalmaz (ez az egy példányuk ismert), melyek az ELTE Intézményi Digitális Tudománytárban (EDIT) megtekinthetők. A térképek keletkezési körülményeiről nem sok adattal rendelkezünk. Szerzőjük ismeretlen, valószínűleg Hevenesi javaslatára az 1690 körüli években készültek, feltehetően Bécsben. A nyomtatott kéziratkatalógusban is csak ennyi szerepel a kötet leírásaként: „Tomus XCI. Continet mappas comitatuum regni Hungariae, manu delineatas” (91. kötet Magyarország megyei térképeit, kézi rajzokat tartalmazza). Innen kölcsönözte a jelen kötet is a címét.
Ezek az első térképek, melyek a törökök alól éppen felszabaduló Kárpát-medence, és az egyik nagyhatalom fennhatósága alól a másik nagyhatalom, a Habsburg-birodalom tartományává vált Erdélyt megjelenítik. A kéziratkötet Magyarország és Erdély első megyetérkép-sorozatának tekinthető. Erdély 1876-ig fennálló hagyományos vármegyei-széki rendszeréről ez az egyetlen ilyen felépítésű munka.
A megjelent mű elsőként teszi közzé a 18 erdélyi és partiumi térképlapot, melyek sokkal részletesebbek, mint a korábbi térképek, ezért forrásértékük rendkívül jelentős.
A térképek szerkezetéről, tartalmáról, készítésük hátteréről, a magyarországi lapokkal való összehasonlításukról szóló kísérő tanulmány három nyelven (magyar, román angol) olvasható, melyet egy precízen összeállított névmutató tesz teljessé.
A kötet betekintést nyújt annak a páratlan értékű muzeális anyagnak egy kis szeletébe, melynek könyvtárunk az őrzője.
A térképészeti kiadvány a könyvtár gyűjteményén kívül is több szállal kötődik azEötvös Loránd Tudományegyetemhez. A kiadás kezdeményezője, Tamás Sándor lelkes térképgyűjtő, székelyföldi politikus, az ELTE jogi karán végzett. A mű szerzője, Bartos-Elekes Zsombor térképész, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem tanára, térképész hallgatóként szintén az ELTE-n tanult, majd ugyanitt doktorált. Török Zsolt Győző, az ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet docense volt a kiadvány lektora.
A mű igazi összefogás eredményeként született meg. Sok hazai és erdélyi szakember támogatását élvezhette, a névmutató összeállításában a szerző irányításával a kolozsvári Cholnoki Jenő Földrajzi Szakkollégium hallgatói közreműködtek, s a könyvtár hozzájárulásával, a kolozsvári Iskola Alapítvány kiadásával válhatott mindez közkinccsé.
Az alapítvány honlapján és Facebook-oldalán elérhető könyvismertetők kiemelik a kötet mindazon értékeit, melyekért érdemes kézbe venni.
Az erdélyi térképlapokon ábrázolt több mint ezer helynév (város, mezőváros, falu, vár, bánya stb.), közigazgatási egység, földrajzi név szerepel a névmutatóban, megadva az azonosításukat megkönnyítő magyar, román és német névalakokat is. Mindez felkerült az Erdélyi Digitális Tudománytárba, ahol bármelyik névalakra rákeresve megnézhető, hogy hol helyezkedik el az egyes térképlapokon.
Az Egyetemi Könyvtár számos ELTE-könyvtárnak, magyar és külföldi intézménynek juttatott tiszteletpéldányt e könyvújdonságából, mely természetesen megtalálható gyűjteményünkben is, sőt kölcsönözni is lehet.