Az 1848-1849-es szabadságharcban Görgey parancsnoksága alatt „Apáti” álnéven szolgáló Than Mór maga se igen gondolta, hogy „némi idő” elteltével őfelsége I. Ferenc József apostoli király portréját/portréit fogja majd hivatalos felkérésre elkészíteni. Az Egyetemi Könyvtár akkor újonnan épített könyvtárpalotájának olvasótermében a főbejárat feletti oszlopközben látható festmény a negyvenes éveiben járó uralkodót örökíti meg, ahogy Márki József tudor fogalmaz, „megszólalásig hű díszmagyar öltözetben”. (Magyar Könyvszemle, 1. évf. 1876. 2. szám, Vegyes Közlemények) Ezzel a festménnyel Than az előkelő portréfestőkör prominens tagja lett, amiben éppúgy szerepet játszott a megfestett uralkodó személye, mint a jeles festőtársaké, akiknek hasonló kegy jutott osztályrészül. Még is megesett vele az a „szégyen”, hogy e Könyvtár számára készített művét valaki (nem is akárki) másnak tulajdonította. (Ferenczi Zoltánnal, a későbbi igazgatóval esett meg, hogy egy ízben Vastagh Györgyöt nevezte e kép alkotójának.)
A festmény alig valamivel elkészültét és felavatását követően meglepő hirtelenséggel ismét a figyelem középpontjába került, kiderült ugyanis, hogy a monarchiának innenső felén, őfelségéről, I. Ferenc Józsefről nem áll rendelkezésre elegendő számú és kellő minőségű réz- és kőnyomatú képmás. Igény pedig mutatkozott rá.
„Így történt, hogy a vkm miniszter Doby Jenő, jeles rézmetszőnek kormánysegélyt adott, hogy a Than Mór által az egyetemi könyvtár számára festett arcképet metszsze rézbe. E mű elkészült – adta hírül a Fővárosi Újság 1875. 11. 27-én - magán- és hivatalos szobáknak egyaránt díszére fog válni. Magyar tábornoki egyenruhában ábrázolja a királyt s magassága 47, szélessége 30 cm. December közepéig előfizetni lehet Kilián egyetemi könyvárusnál négy forinttal. A kormánysegély tette lehetővé, hogy ily olcsón adják.” E hirdetést Kilián jóval később pl. a Néptanítók lapjában (1879. 01. 31. , 2. sz.) meg is hosszabbítja, ekképpen bontva ki a fenti érvelést: „E kép kitűnően eltalált hasonlatossága mellett, a művészet igényeinek is minden irányban megfelel, s mint ilyen nemcsak magánlakások díszére fog válni, hanem hivatalos helyiségekben leendő felfüggesztésre is kiválóan alkalmas.”
A Doby által készített reprodukciót (ld.:„Ferenc József Ausztriai Császár, Magyarország apostoli királya. Than Mór festménye nyomán. Doby Jenő rézmetszete. [Bp.], 1875, Kilián”) használta ettől kezdve országszerte majd minden magára valamelyest is adó hivatalos jogi illetve magánszemély, de az ő műve díszítette több kiadvány, többek között a „Segítség! Eperjes- Nagykároly - Toroczkó tűzkárosultjainak fölsegélésére készített album” -ot is. Azaz Than Mór alkotása úgyszólván „mindenütt” látható volt valamilyen formában a korabeli Magyarországon. Az EK Rar Hung 4107-es jelzeten található példányának, a közreműködök listáját, az uralkodóról készült rézmetszetet és Rudolf trónörökös fényképét követő lapján álló az aranybetűs felirat szerint: „A Magyar Kir. Tud. Egyetemi Könyvtár példánya”
A rézmetsző, akinek e kivételesen szép, részletgazdag másolat köszönhető az 1834. 09. 04.-én Kassán született Doby Jenő, az iparművészeti iskola később megalapított rézmetsző-osztályának vezetésére Trefort Ágoston által kiszemelt művészember volt.
A Than Mór műről másolatot készíteni kívánó művészek sora vele azonban nem ért véget. 1887/207 -es számon levéltárunk őrzi Lányi Ernő festőművész, későbbi rajztanár levelét, amelyben Lányi ugyanennek a portrénak másolhatási engedélyéért folyamodik: „Alulírott, ki a budapesti I-ső kerületi állami tanítóképző rajztanára vagyok, azon alázatos kéréssel járulok a Tekintetes Tanács elé, kegyeskednének királyunk ő Felségének arczképét, […] – az egyetem épületében való másolhatás végett számomra átengedni. Kérésem annyival inkább ajánlom Kegyes pártfogásába, amennyiben e képet a fennevezett tanítóképző részére ajándékképpen óhajtom megfesteni. Legmélyebb tiszteletem nyilvánítása mellett maradok a tekintetes Tanácsnak alázatos szolgája. L. Ernő”
A kért engedélyt a könyvtárigazgatótól elnyerte, ám annak, hogy az elkészült másolat oda került volna, ahova szánta, ’s egyáltalában a későbbiekben mi lett a sorsa, egyelőre nincs nyoma. Így az I. kerületi Budai képezde épületének díszítésére szánt Ferenc József portrémásolattal kapcsolatban minden olvasói, kutatói információért csak hálásak lehetünk.
Kazimír Edit
Egyetemi Könyvtár és Levéltár