Azt nem állíthatjuk, hogy ez volt az EK valamikori oldalkerekes motorkerékpárja, de valami hasonlót képzelhet el az olvasó. Kép forrása: https://cybermotorcycle.com/gallery/matchless-1930/images/Matchless-1930-No1-Sidecar.jpg
A tények pedig a következők: Pasteiner Iván 1930-ban levéllel fordult a budapesti Főkapitánysághoz:
„Tekintetes Főkapitányság! Van szerencsém tisztelettel kérni a T. Főkapitányságot, hogy az EK 43-840 sorszámú könyvszállító motorkerékpárjának pót-számtábláját a csatolt csekk-szelvény alapján kiadatni szíveskedjék. Fogadja a Tekintetes Főkapitányság őszinte tiszteletem kifejezését.
Budapest, 1930. május 28. könyvtárigazgató”
A könyvtár ugyanis 1928-tól kezdődően 10 éven keresztül szolgáltatásként vállalta a könyv házhoz szállítást, és ehhez egy oldalkocsis motorra is tett szert. Ezzel a szolgáltatással nem állt egyedül a fővárosban. Maga a házhozszállítás, mint üzleti fogás vált/ lett gombamódra terjedő jelenség Pest-szerte, legyen szó lisztről, üzemanyagról, élelmiszerről, vagy akár könyvről. Így az sem meglepő, hogy a „konkurencia” is mindenütt azonnal ott termett, így az Egyetemi Könyvtár közvetlen közelében, a Veress Pálné u. 8.-ban is üzemelt egy magánvállalkozás, a Belvárosi Könyvszalon Modern Kölcsönkönyvtára, (Dr. Frigyes Júlia és társa magán cége) hasonló és profillal, és természetesen jóval szerényebb kínálattal.
A könyvtár tulajdonába kerülő használt, Matchless típusú oldalkocsis motorkerékpár előző tulajdonosa az 1930-as Magyar Automobil és Motorkerékpár Tulajdonosok Listája szerint még Dr. Veress Ernő volt. Ezt követően a hazai gépjárműállományt 1933-ban országosan átrendszámozták, így a motor az 1934-es listába már BP 481-es rendszámmal került be, mint a Magyar Királyi Tudományegyetem Könyvtárának (Ferenciek tere 5.) tulajdona.
Már 1925-ben hírül adta Nemzeti Sport (1925. 12. 21./243. sz.), hogy „Megérkeztek az első Matchless- gépek. Múlt számunk egyikében megírtuk, hogy a Bárdi József cég megszerezte a jónevű angol Matchless- motorkerékpárok magyarországi vezérképviseletét. A Matchless-gépeknek, különösen az oldalkocsis típusai örvendenek közszeretetnek, aminek legjobb bizonyítéka, hogy a Londonban most bevezetett 200 sidecar-taxit a Matchless- gyár szállította.„ Magyarországon nagy népszerűségre tettek szert a brit motorok, mint az AJS, a BSA, az Ariel stb., és amikor Magyarország egyik legelső kereskedője, Bárdi József 1930-ban leállt ezzel a tevékenységével az ország területén már 263 Matchless motor közlekedett. (A motorra vonatkozó információkat Négyesi Pál autótörténésznek köszönjük.)
A Matchless-motor gyors népszerűsége kisfogyasztásának, és strapabíróságának köszönhetően gyorsan növekedett, széles volt a választék belőle, egy-egy luxus példány már 1000 pengőért kapható volt, de a hirdetések szerint akadt olyan oldalkocsis típus is amelyet 250 pengőért meg lehetett szerezni. Az EK példánya nagy valószínűséggel nem a luxus kategóriába volt sorolható.
A vételt követően viszonylag hamar követték egymást az események. Budapest Székesfőváros Polgármestere a motor biztonságos tárolásához szükséges, a könyvtárépületében végrehajtandó, belső átalakításokat az egyetem Gazdasági Igazgatósága által 1930-ban benyújtott terveknek megfelelően még ugyanezen év augusztusában engedélyezte (120400 sz. 1930-III.), melyről a kérvényező egyetem Gazd. Hivatalát (VIII. Üllői u. 26.) valamint BÖHM Károlyt építőmestert és KÁLLAY Géza okl. mérnököt írásban értesítette. A tervezett motorkerékpárszín építéséhez azonban csak azzal a feltétellel járult hozzá, hogy "a motorkerékpárszín tűzbiztosan elkülönítendő és bérbe nem adható, valamint a beépített vasoszlopok talpa alá megfelelő nagyságú talpkövek helyezendők." Így történt, hogy a könyvtári belsőudvarnak Reáltanoda utca felé eső részén felépülhetett a motorkerékpárszín. (Az irat hátoldalán 1930. 09. 19.-i dátummal kézírásos feljegyzés rögzíti, hogy a vasoszlop talpa alá azzal egyenértékű betonaljzat került.)
Kazimír Edit
Egyetemi Könyvtár és Levéltár