A látvány többszörösen a múlté. Egyrészt mert a kert az épület fennállása óta folyamatos átalakulásban lévén afféle szerény házi kertből alakult lassan díszkertté, kövezett belsőudvarból hallgatók által is használt kerti pihenőhellyé. Egészen másként néz ki a képen, mint akár annak előtte, vagy akár ma. Másrészt meg a háttérben némileg takarva ugyan, de látható rajta az a medence/díszkútszerűség, amely 1930-tól volt az udvar része, és amelynek létrejötte a Ferenczi Zoltánt követő ambiciózus könyvtárigazgató Pasteiner Iván korszakát idézi. Pasteiner a menedzser típusú igazgatók sorába tartozott, nagy kapcsolatépítőként az esetek többségében a lehetőségek határáig elmenve igyekezett a könyvtárat, és annak épületét fejleszteni, modernizálni, ha sikerült (volna (!), ld. Györgyi Dénes-féle terv a belső udvarba álmodott süllyesztett olvasóterem építése tb.), bővíteni, vagy legalább díszíteni. Ennek a belső tereket is díszíteni vágyó szándéknak az egyik megvalósult részlete volt ez a harmincas évekbeli, nyolcszögletű, márvány „bassin”, amelynek létrejöttét egészen prózai okok tették szükségessé. (Gazd. Hivatal Mutatókönyve 1113/30-as tétel) Pasteiner úgy vélte, a zárt belsőudvar különösen nyáron meglehetősen száraz és rossz levegőjű, (átható ételszag lengi be!), utóbbinak a szomszédos Kárpátia étteremből (1877-től napjainkig szomszéd!) áradó tömény ételszag volt az oka. Azt remélte, hogy a csobogó víz enyhíthet ezen a helyzeten. A márvány díszkút pedig emelhet a könyvtári belsőudvar látványán. Az ügy iránt mutatott könyvtár igazgatói érzékenységben saját tapasztalatok is munkáltak. Pasteinert az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ igazgatójaként (1920-1935) szerzett addigi tapasztalatai motiválhatták. A központ irodája (azt megelőzően pedig az ifjú házasember első önálló pesti lakása) ugyanis a belső udvarra nyíló hátsó épületrészben a volt Kudora-féle őri lakásba került, jelentős a belső udvaron keresztül zajló ügyfélforgalommal.
Igazságtalanok lennénk Pasteinerrel, ha csak e fenti szépészeti jellegű erőfeszítéseiről emlékeznénk meg és arról a rendkívüli nagyvonalú, gyakorlatilag 1944-ig rendületlenül tartó belső átalakításról, fejlesztésről, tatarozásról, amelynek köszönhetően az épület a negyvenes évek közepére lényegében teljesen vagy majdnem teljesen fel lett újítva, egy szót sem ejtenénk. Az átfogó épületkorszerűsítés az 1929-es évben vette kezdetét és a Gazdasági Hivatal mutatókönyve szerint az alábbi nagy volumenű munkálatokra terjedt ki (Megjegyzés: a teljesség igénye nélküli lista következik! A mutatókönyv mindössze az irattételszám/év megjelölést rögzített, maguk az iratok már nincsenek meg.):
- Az olvasóterem üvegtetejének javítása, tisztítása (1929),
- az épület homlokzatának rendbe hozatala ( 1929),
- az olvasóterem asztalos munkálatainak elvégzése (1929),
- kapubejáratok átalakítása ,
- tatarozási munkálatok az épület egészén (1929-1935),
- bejárati kapualjak faburkolatának javítása (1930),
- gázvezetékek felújítása (1930),
- sgrafittok restaurálása (1930),
- ablak-, és nyílásszerkezetek felújítása (1930),
- pincehelyiségbeli irattár kialakítása (1931),
- csatorna-rendszer felújítása (1932),
- lift (személy-, és teherlift beépítés, felújítás 1933, 1935-37),
- gőzkazánok felállítása, kürtők felújítása (1934),
- illemhelyek bővítése, felújítása (1933-35),
- fűtőkészülékek cseréje (1935),
- elektromos bővítés (1935),
- jubileumi tatarozások (1935)
- raktárátalakítás (1936)
- üvegbeton mennyezet (1937)
- gumipadló (linóleum) borítás hivatali és olvasótermekben (1936-37),
- pinceablakok külső rácsainak kialakítása, portásfülke vasablakai (1937),
- raktári vasajtók cseréje, gáz-és szilánkbiztos acélajtók beépítése (1937),
- csőposta-berendezés üzembe helyezés, karban tartás (1937, 1942-1943),
- tölgyfakapu beépítése (1937),
- telefon-állomások (1934-1937) kialakítása,
- minden nemű épület- és bútorasztalos munkálatok az olvasóteremben (1937),
- „pontos idő” mérő készülék felállítása (1937),
- lépcsőházi ablakok kialakítása (1937),
- új tűzbiztos födémek kialakítása (1940), vészátjáró, óvóhelyépítés, kútépítési engedély (1944)
A nyilvános pályázaton felújítási megbízást elnyerő rangos cégek listája pedig ismét csak a teljesség igénye nélkül: Fischer és Hartmann /üvegbeton technika, Ganz és Társa, Haas és Somogyi cég/lépcsőházi ablakok készítése , Wertheim F. és társa cég/felvonók tervezése, kivitelezése, Lingel Károly és fia cég, iroda és egyéb bútorzat, Rotor lift cég/ csőposta tervezése, kivitelezése, Dial cég/ telefon állomások tervezése, kivitelezése, a tatarozás kisebb belső átalakítások kivitelezése, Lehotzky István építőmester, Sorg Antal Építőipari Rt, Seenger cég/kőszobrászat
A képen látható márvány díszkútra visszatérve: tartja magát egy időről-időre rendre felbukkanó hír, hogy lóval érkező jelesebb vendégek alkalmanként ide kötötték volna a jószágot, de ezt az állítást, bizonyíték hiányában, egyelőre a könyvtári „házi legendárium” regényes lapjaira kell utalnunk.
Kazimír Edit
Egyetemi Könyvtár és Levéltár