Amit az Egyetemi Könyvtárról tudni érdemes. A könyvtárpalota építésében résztvevő „vállalkozókról“

Az az iratanyag, amelyre rá szeretnénk irányítani a figyelmet, nem a miénk, hanem a Magyar Nemzeti Levéltár tulajdona. Nem tartalmaz szenzációs forrásanyagot, építészszakmai és művészettörténész körökben régóta  ismert tények részletei találhatók benne. De mert tudjuk, hogy az ördög a részletekben rejtezik, úgy gondoljuk, nem árt e számunkra oly fontos tényeket újra közkinccsé tenni.

Az iratcsomó tartalmaz ugyanis megbízó leveleket Trefort tollából, kivitelező cégekkel kapcsolatos iratváltást, magyar és idegen (német) nyelvű szerződéseket, (kiegészítő és pótszerződést) ajánlattételi szövegeket, kézbesítési íveket, előkalkulációkat, tételes megrendelési listákat, szóval fontos részleteket.

Bennük, ill. általuk pedig feltárul annak a válogatott vállalkozói, iparosi, képzőművész és egyéb  szakember-stábnak az összetétele, amely az épülő könyvtárpalotában munkálatokat végezve e „házon“ hagyta keze nyomát. Még akkor is, ha mindez, mai szem számára már nem fellelhető, megmutatható, vagy azonosítható. A lista illően tekintélyes, mindenféle mérnökök, gyártulajdonosok, kiváló ipatos, lakatos, építő- és egyéb mesterek neveivel. Gyakran olyanokéval, akik több korabeli, pesti építkezés résztvevőiként is ismertté tették nevüket. (Új városháza, Fővámház, margitszigeti fürdő, Vigadó stb) Nem szaporítanánk a szót!

Rendhagyó iratismertetés következik. Kérjük szíves figyelmüket!

MNL 4245/18 sz. csomó /(belül K496. 6. tétel, (1866-), 1873-1879 (-1884):

16903 sz. / Trefort levele a Közalapítványi Igazgatóságnak/1873. 06. 30-án. Az irat 2. pontja vonatkozik az építészekre, azaz Szkalnitzky Antalra (a továbbiakban SzA), a műépítész, Wagner Jánosra és Wechselmann Ignáczra utóbbi kettővel, építőmesteri minőségükben és a tárgy a kötött hitelesített szerződések előterjesztése volt. De itt található egy kézzel írott másolat is, amely az alapítványi ügyigazgatóság, az egyetemi alap, és SzA műépítész közötti szerződés másolata. E szerződés lényegében kézzel írott szerződés-kiegészítés, fogalmazvány a Vkm május 27-i felhatalmazása alapján, a Közalap. Kir. Ügyigazgatóság és az Egyetemi Alap törvényes képviselői és SzA között. A szerződés feltételeit tisztázta;

„1. §. A Közalapítványi Kir. Ügyigazgatóság […] Budapesten, ötpacsirta utczában fekvő Glauber Beleznay féle telken felállítandó élettani intézet, továbbá a Budapesti Szentferencziek terén építendő egyetemi könyvtári épület, és az egyetemi tér és szerb utcák közt helyezett egyetemi nagy épület szárnyának […] magas minisztérium által jóváhagyott terv szerinti kiépítésére nézve a műszaki és művészeti vezetést Szkalniczky Antal műépítész úrra bízza.”

Ugyancsak e szerződés 2. §.-a szól az összes költség 5%-aként a SzA-nak járó tiszteletdíjról, valamint az általa már felvett költségvetési tervek elkészítéséért járó 4490 ft-nyi összegről.

25564 sz./Trefort magyar nyelvű levele 1874. 09. 19-i keltezéssel, amelyben  „a gáz- és vízvezeték berendezése, továbbá azok belfelszereléséhez tartozó lakatos és asztalos munkák elkészítése iránt“  intézkedik:

„1.) A gáz és vízvezeték berendezését  KNUTH C., vállalkozó,  budapesti  gépészmérnökre,

2.) Az asztalosmunkákat  GREGERSEN G., budapesti  fagyártulajdonosra

3.) A lakatosmunkákat  SIMONYI Mór lakatosmesterre bízza  az ide csatolt ajánlataiban kitett árelengedés mellett.

Az aláírt „Építési szerződések“  a Magyarországi  Közalapítványi Királyi Ügyigazgatóság  megbízottai és a vállalkozók  (KK, GG , SM) között köttettek, 3 db,  példányonként 8 oldalas, magyar nyelvű szerződésben, 1874. 11. 29-i dátummal.

Az első jelentős tényező ebben a történetben a berlini származású Carl Friedrich KNUTH, azaz Knuth Károly Frigyes (1844-1915) aki magyarországi cégét 1873-ban alapította (!) és első komoly állami megbízása volt az Egyetemi Könyvtár vízvezeték- és fűtésberendezési munkálatainak tervezése. Cégének, „Technisches bureau für Gas-und Wasserleitungen etc.”, ajánlata szerint (25. 522 15/9 874 sz.) szintén német nyelvű, kézzel írott és a kultuszminiszterhez intézett ajánlattételben sorolja, mi mindenre vállalkozik.

A második a norvég származású Guilbrand GREGERSEN, híd- és vasútépítő ács, mérnök (1824-1910), ezúttal nem hídépítői minőségében, hanem épületasztalos és bútorgyártó vállalkozóként, aki jó minőségű „stájer és karinthiai fával“  dolgozott és ekkor „czélszerűen berendezett legújabb találmányú gépszerkezetekkel  felszerelt fagyár tulajdonosaként szállt ringbe. Szintén német nyelvű előkalkulációja (Kostenvoranschlag über das erforderliche bewegliche Meublement im Lesesaal des neuen Universitäts-Bibliothek-Gebäudes) szerint:

 „1.) 6 Stück Lesetische circa 13‘ 4“ lang, 3‘ 6“ breit mit starken Platten aus Eichenholz + 6 eleganten Beinen pro Stück 105, zusammen 630.

2.) 2. Stück dergleichen Lesetische ganz, wie die Post Nro-1 erwähnten jedoch, 11‘ 8“ lang, pro Stück 95, zusammen 190,-

3.) 2. Stück dergleichen Lesetische 8‘ 4“ lang,  3‘‘ 6“ breit, mit nur 6 Beinen, pro Stück 75, zusammen 150.-

4.) 2. Stück dergleichen Lesetische 3‘‘ 6“ breit und lang mit 4 Beinen pro Stück. 35, zusammen 70.-

5.) 170 Stück Stühle mit Rücklehnen und Seitenauflagen, elegant, wenn auch einfach, aus Eichenholz pro Stück.

6.) Ein eleganter reicher Fauteuil für den Chef der Bibliothek, gepolstert und mit Leder überzogen

7.) 4 einfachere Fauteils für 4 Beamte, gleichfalls gepolstert und mit Leder überzogen, ebenso wie Post 6 für die Tribüne bestimmt, pro Stück 40.- zusammen 160.-

8.) 15 Stück Sessel ohne Lehne zum Herumstellen im Saale, einfach, den sub Post aufgeführten Stühlen angepasst pro Stück  10.- zusammen 150.-

9. ) Für allerlei Kleinigkeiten, als Spucknäpfe, Schreibzeuge, so wie Schnitzereien und für unvorhergesehene Fälle. Budapest, am Sept. 15. 1874.

Azaz Gregersen készítette a különböző méretű olvasóasztalokat, szám szerint (6+2+2, azaz 10) darabot, a támlás tölgyfa karosszékeket, az olvasó terembe szánt 15 egyéb széket, a köpőcsészéket, vagy ládákat, írószerszámokat, mindenféle fafaragványokat. A szerződés aláírói: GG, Lukse Fábri Béla (kir, mérnök), br. Rudnyánszky Béla (min. tanácsos), Séner Sándor (min. tanú), Bauer Károly (min. tanácsos, közalapítványi kir. ügyigazgató),  Szkalnitzky A. (építész). 1874-ben Gregersen nem akármilyen nagyvonalúsággal megtett ajánlata szerint az épület könyvtári és hivatali használatra szánt tereiben a bútorozás kivitelezését vállalta magára.

SIMONYI Mór lakatosmester, vállalkozó,  (Róla tudjuk a legkevesebbet, Budapest VII. ker. Kreuzgasse-ban lakó lakatosként ismeri a korabeli címtár és sajtóhírek tudósítanak arról, hogy 1874 és75 folyamán több végrehajtási eljárás indult ellene!) német nyelvű „Offert“-jében (árajánlat, 1874.  09.  15.) az alábbi előkalkuláció (Kostenvoranschlag) áll:

 „Neubau der Bibliothek für die ung. Universität Budapest „ (Foliantenkästen [15. St.], Stiegen [2 St.], 1. elegante Tribüne, offene Bücherschränke [12 St.], Foliantenkästen [22 St.), offene Bücherschraenke [22 St.), Eisengitter, Bücherauflegbrett, gußeiserne Wendelstiege,  Leitern, Rollstiege, Büchertransport-hunde …“  Lakatosmunkára vállalkozott 5265 ft értékben. A szerződés aláírói: SM, Szkalnitzky Antal, Gyürky Geyza, Iglódy Bertalan, Bauer Károly voltak.

Azaz  Simonyi úrnak köszönhette az EK a tárlókat, a lépcsőket, az elegáns piedesztált, a nyitott könyvszekrényeket, a könyvespolcokat, vaskorlátokat, csigalépcsőket, létrákat, guruló lépcsőket és könyszállító kocsikat.

5236 sz. / A Vkm miniszter által 1875. 03. 14-én „Szkalniczky Antal művezető építészhez menesztett rendeletének másolata” szól a még szükséges munkálatok kivitelezőiről:

„ 1. A főlépcsőházban felállítandó lépcsőkorlát / vállalkozó Wechselmann Ignácz építőmester / 931 frt 73 krral

2. ugyanezen főlépcsőházban előforduló márvány balluszterek / vállalkozó Siletti Fortunató, 1026 frt.

3. a három hermen - gyámkő kiállítása / a vállalkozó Turneschky és [Ign.] Oppenheimer szobrász, 285 frt

4. a nagy olvasó teremben márványtáblák / Oberalmi márvány-gyár, 424 frt 65 kr.

5. a nyílt folyosónak vaskorlátai / vállalkozó Simonyi Mór, lakatos, 688 frt 80. Kr

6, a pincze ablakokhoz külső öntöttvas-rácsozat / Schlick-féle vasöntő gyár, 374. Frt 22. kr. 

7. a szellőztetési kürtő és a nagy kéménynek felső része / vállalkozó Crófó Károly C. 550 frt.

8. az utczai homlokzaton  alkalmazott három márványtáblára a felírás / vállalkozó Gerenday A[ntal]. , 105 frt.

9. Az üvegfestéshez a vasablakváz-ak / vállalkozó Kretschmann Ede 161 frt 78 kr.” 

A kézbesítési ívek szerint a pótmunkálatokért (5237. sz./ 1875. 03. 17.,  benne Trefort levele  a pótmunkálatok tban „Lukse Fábry Béla kir. mérnök úrhoz”) az alábbi „alvállalkozók” feleltek:

„1. a nagyolvasó teremben teljesítendő szőnyegmodorú festés / vállalkozó Teuchert Károly festő /4455.- ft.

 2, a lépcsőház ablakjainak üvegfestményekkeli díszítése / vállalkozó Kratzmann Ede, festész / 3444.- ft. [A név mindkét esetben Kratzmann Edét rejti, az első budapesti üvegfestő mestert, aki később a Budapesti Állami Üvegfestő Intézet igazgatója lett]

 3. a kivilágításhoz tartozó bronze tárgyak/ szállító: Dieckerhoff Adolf és társa, bécsi cég, 4846 - ft.

 4. a vas szekrények bemázolása / vállalkozó Ehrlich Miklós, mázoló / 2940.-ft.,

 5. a kivilágításhoz tartozó vastárgyak / vállalkozó Knuth Károly, gépész / 1510. Ft. 35 kr.

6. a kövezési munkák / vállalkozó Hirsch Mihály, kövező mester / 2030 ft. 7ü. Kr

7. az utczai asphalt járda / vállalkozó a neuchatli asphalt társulat / 1695 ft. 33. Kr.”

9756. sz. /A Közalapítványi kir. Ügyigazgatósághoz intézett levelében Trefort 1875. 04. 28-án megrendelte a ”szükséges márványtáblákat a nagyolvasóterembe, a kivilágításhoz tartozó bronz- és vaseszközöket. A főlépcsőházban alkalmazandó ablaki üvegfestményeket, az ott szükséges asphalt és kövező munkákat és a nagyolvasóban engedélyezett gobelinszőnyeg modorú munkákat illetőleg.”

És a felsorolás, itt, még mindig nem érhet véget!

10165 sz. / Ez az irat tartalmazza Trefort jóváhagyó értelmű levelét, amelynek megírására az SzA megromlott egészsége miatt bekövetkező szerződés átruházás végett került sor. SzA sógorára és cégtársára, Koch Henrikre ruházták át a továbbiak levezénylésének feladatát 1875. 04. 28-án!

14308. sz. /A Közalapítványi Kir. Ügyigazgatósághoz intézett  Trefort levél rögzíti a SzA számára engedélyezett tervezői illetményre vonatkozókat  A magyar nyelvű, Rácsay Géza által hitelesített, Trefort által jóváhagyott, átruházási záradékkal ellátott Szerződés 1875. 05. 11-én 10 oldalnyi, 14 § terjedelmű irat aláírói: Rácsay Géza (tanú), Gyürky Geyza (min. tanács.), SzA, Koch Henrik, az egyetemi alap részéről Kossuth Péter, ( kir. ügyész, ügyigazgatói helyettes) és Trefort.

4602. sz. / SM, magyar nyelvű kötelező nyilatkozatai (4 db) bronz ablakok és ablaktáblazár-tokok, vasablaktáblák, nyílt folyosó vaskorlátok, utcai ablakok vasrácsa valamint szavatosság vállalás tban. (1875. 05. 25. ) Wechselmann Ignácz kőlépcső korlát, Ign. Oppenheimer et Turn., Schlickféle gyár külső öntöttvas rácsolatok, Nikolaus Ehrlich vasszekrények mázolása tban.( Crofo, Siletti, Gerenday nyilatkozatai hiányoznak!)

4840. sz. / 1875. 06. 04-én aláírt szerződéspótló ajánlati jegyzőkönyvek rögzítik a Dieckerhoff, Hirsch, Knuth, Kratzmann, The Ne Cl., Steinbach, Teuchert „alvállalkozókra” vonatkozó kötelmeket.

Köszönjük!

E kérdés iránt érdeklődő olvasóink számára: korabeli német nyelvű szaklap, az első építészeti hetilap, a Bauzeitung für Ungarn /IV. Nr. 41. / 10. 10. 1875, pp 265-267. ismertette a teljes vállalkozói-stábra vonatkozó tudnivalókat.

Illusztrációk: Szkalnitzky Antal (1836 – 1878) Vasárnapi Ujság 1859. évi 51. számából és Koch Henrik (1837 v. 1840 – 1889) Fortepan http://fortepan.hu/?image_id=96119

Kazimír Edit
Egyetemi Könyvtár és Levéltár