A hónap műtárgya – Hantken Miksa világkiállításon díjazott Nummulites-preparátumai
Hantken Miksa (1821–1893) a budapesti Őslénytani Tanszék első tanszékvezetője volt, aki máig ható jelentőségű munkásságot fejtett ki a geológia és az őslénytan számos területén. Az egysejtű állatok közé tartozó likacsoshéjúak (Foraminifera) paleobiológiájára és azoknak az egykor fontos ásványkincs – az eocén korú kőszén – kutatásában való alkalmazására irányuló vizsgálatai ezek közül is kiemelkednek. Ő ismerte fel az aljzati környezetnek az állat által összeragasztott apró szemcséiből álló (= agglutinált) vázú foraminiferák apró nyílásokkal – likacsokkal – áttört mivoltát, valamint azt, hogy a „Szent László vagy Szent István pénze” néven is ismert Nummulites egymást követő, ivaros és ivartalan nemzedékei anatómiailag különbözők.
Ez utóbbi az 56 millió évvel ezelőtt kezdődött és mintegy 22 millió évig tartott eocén korban lerakódott tengeri üledékes kőzetek emblematikus fosszíliája. A Nummulites váza lencse vagy korong alakú, számos kamrára osztott kanyarulatokból álló, átmérője pedig meghaladhatja a 10 cm-t. Az ide sorolt fajok megkülönböztetése csak a példányok belső szerkezetének tanulmányozása alapján lehetséges. Két egymásra merőleges – a váz szimmetriasíkjának megfelelő és a felcsavarodás képzeletbeli tengelyét magában foglaló – metszetet szokás készíteni. A teljes példányok mellett ilyeneket tartalmaz a Hantken és Madarász Zsigmond Ede (1822–1884) által 1862 és 1881 között demonstrációs és kereskedelmi célra készített több mint 2000 „zöld kazetta”, amelyek ma számos köz- és magángyűjteményben megtalálhatók. Az 1873-as bécsi világkiállításon 171 volt közülük látható, amelyekért Hantken a rendezvény aranyérmét nyerte el.
Hantken Miksa Nummulites-preparátumai, amelyek jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum Magyar EXPO sikerek időszaki kiállításán láthatók.
A kazetták 3x5 cm-esek.
Írta: Dr. Szente István, ELTE Tatai Geológus Kert