Időpont: 2012. szeptember 28. péntek 19:00-22:30
Helyszín: ELTE Egyetemi Könyvtár,1053 Budapest, Ferenciek tere 6. Díszterem
A rendezvény részlétes programja:
19.00-19:25 Knapp Éva: Pázmány Péter magánkönyvtára
Pázmány Péter pozsonyi könyvgyűjteményének sorsa régóta foglalkoztatja a történeti kutatást. E könyvtár művelődés- és könyvtörténeti helye kiemelkedő jelentőségű, a nagyszombati (ma Trnava, Szlovákia) születésű humanista, Zsámboky János osztrák nemzeti könyvtárban őrzött könyvtára és a költő Zrínyi Miklós Zágrábba került könyvei körében jelölhető ki. Az előadás alapkutatás eredményeként a budapesti Egyetemi Könyvtár állományában elkülönített, Pázmány Péter pozsonyi magánkönyvtárából származó nyomtatványokat mutat be, melyek 1782-ben váltak az állomány részeivé.
19:30-19:55 Bibor Máté: A költött Psyché valós barátja (Ungvárnémeti Tóth László egy versének azonosítása)
Ungvárnémeti Tóth László (1788-1820) költészete elsősorban Weöres Sándornak, főként az ő Psyché c. művének köszönhetően vált ismertté a félmúlt és a jelenkor verskedvelőinek körében. A fiktív költőnőről szóló könyv függelékeként az egyik nem-költött szereplő, a valóban élt Ungvárnémeti Tóth László válogatott versei olvashatók.
Az ELTE Egyetemi Könyvtár több tízezer kisnyomtatványának földolgozása során Ungvárnémeti Tóth László egy a kritikai kiadásban nem szereplő versét sikerült azonosítani.
20:00-20:25 Fabó Edit: A „rózsa neve” örök az ismerkedés útján
Umberto Eco immár klasszikusnak tekinthető regényében Arisztotelész „Poétika” című művének – addig fennmaradt – II. része a könyvtárat és a kolostort is elemésztő tűzében végképp megsemmisült. Azonban a mű egésze, lényege, mint az emberi kultúra egyik életigenlést kifejező formája elpusztíthatatlan, s visszaköszön a történeti kutatások forrásaiban. A párkapcsolatok történetének vizsgálatában ugyancsak különös hangsúllyal bukkan elő.
Érdekes következtetéseket vonhat le a kutató, amikor azt keresi, milyen közös témát találhatott két, egymás számára idegen férfi vagy nő a 19. század végén, ugyanis abban az időben a férfiak és nők meglehetősen eltérő műveltséggel rendelkeztek. A kérdés megválaszolásában némi segítséget nyújt egy korabeli lap, a „Hymen” levelező rovata. A levélírók felvetéseinek elemzéséből kiderül, mi foglalkoztathatta az egykori ismerkedni próbálkozó fiatalokat.
20:30-20:45 Szünet
20:45-21:10 Szögi László: Az egyetemi rendszer szétverése a II. világháború után
1945 után a korábban összevonásra került nagy egyetemeket, így a József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet felosztották: előbb az agrár, majd a közgazdasági kar vált le. 1948-tól a budapesti és a vidéki tudományegyetemekről fokozatosan leválasztották előbb a teológiai, majd az orvosi karokat. 1949 után a szovjet modellt követve apró szakegyetemek jöttek létre Magyarországon.
21:15-21:40 Áts József: Az elérhetővé tett tudományos információ 1.
Publikációkatalógusok és publikációkönyvtárak a felhőben
A közvélekedés a tudósokat szórakozott professzoroknak tartja, miközben jelentős adminisztratív terheket ró rájuk, hogy folyamatosan ki tudják mutatni tevékenységük hasznosságát. Ezt a mai tudományos világ díjakban és idézettségben méri. Ott kell lenniük a publikációk adatainak és szövegeinek a kutatási témától függően jelentős nemzetközi és hazai előfizetéssel vagy ingyenesen szolgáltatott adatbázisokban, és azokban az adatbázisokban is, amelyek a kutatási támogatások megkerülhetetlen előfeltételei. Az előadás a nemzetközi Web of Science és Scopus (előfizetéses) és a hazai Magyar Tudományos Művek Tára bibliográfiai és hivatkozási adatbázisokat, valamint a interneten megjelenő forrásokra épülő hasonló szolgáltatást, a Goggle Scholart mutatja be, kitérve arra is, hogy a szerzők hogyan tehetik "láthatóbbá" az ezekben a publikációkban megjelenő műveiket. Teljes szövegű adatbázisként az induló ELTE Digitális Intézményi Tudástár mutatkozik be.
21:45-22:10 Bikádi Katalin: Az elérhetővé tett tudományos információ 2.
A tudós titkára: Publikálás-támogató eszközök (bibliográfia-kezelők és plágiumszűrők)
A tudományos információ hasznosulásának első lépése a publikáció. A XXI. század tudósát azonban már nem támogatja a publikálásban az aprómunkát elvégző, információkat gyűjtő és rendszerező titkár - ezt a tudósnak magának kell elvégeznie. Az erre a célra kifejlesztett bibliográfia-kezelő alkalmazásokkal tudja egyszerűsíteni az irodalmazást, ezek segítik a publikáció-készítésben, az oktató- és kutatómunkában. Abban pedig, hogy a publikációja csak jogkövető módon hasznosuljon, a plágiumszűrők támogatják. Az előadásban egy ingyenes
(Zotero) és egy előfizetéses (EndNote) bibliográfia-kezelő bemutatásra is kerül.
Az előadások nem regisztráció kötelesek.
További információ: Wallner György, főigazgatói titkárság, titkarsag@lib.elte.hu, tel: 4116738
Csatolt fájl: