ősnyomtatvány

„Finita Bude anno Domini MCCCCLXXIII in vigilia penthecostes: per Andream Hess.” Azaz: befejeződött Budán az Úr 1473. esztendejében pünkösd előestéjén Hess András által. A Budai krónika utolsó mondatával kezdődik a magyar nyomdászat története. A hetven levelet, ebből 133 nyomtatott lapot tartalmazó krónika feltételezhetően 200-250 eredeti példányából mindössze tíz maradt fenn a világon, e köteteket Szentpétervártól Princetonig a világ híres könyvtáraiban, Magyarországon az OSZK-ban és az ELTE Egyetemi Könyvtárban őrzik.

" [...] A kötet egyedülálló az európai művelődés és tipográfia történetében, ugyanis nem ismerünk több példát arra, hogy egy azonos kultúrkörbe tartozó nép első nyomtatványában a saját történelmét örökítse meg. A Chronica Hungarorum feltételezhetően kétszáz-kétszázötven eredeti példányából mindössze tíz maradt fenn a világon, e köteteket Szentpétervártól Princetonig a világ híres könyvtáraiban, Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtárban és az ELTE Egyetemi Könyvtárban őrzik.

"[...] Hogy mi lett azután az első magyar ősnyomda és Hess András sorsa, azt a kutatóknak egyelőre nem sikerült rekonstruálniuk. A krónikából összesen mindösszesen tíz példány maradt fenn, ezekből kettő Magyarországon van, az Országos Széchényi Könyvtárban és az ELTE Egyetemi Könyvtárban, de őriznek egy-egy példányt többek között Krakkóban, Lipcsében és Párizsban, és még a New Jersey állambeli Princeton Egyetem könyvtárában is található egy kötet."

"[...] Budai Krónika a magyarok történetét meséli el a misztikus biblikus kezdetektől egészen Mátyás koronázása utáni évekig. A kiadvány különlegességét az is adja, hogy a magyarországi könyvnyomtatás a nemzet történetének kiadásával kezdődik. A maga korában a Budai Krónika egy aranyforintba került, ami anno egy béres havi bevétele volt. Az akkor kinyomtatott példányokból tíz maradt fenn. Magyarországon kettőt őriznek, egyet az Országos Szécsényi Könyvtárban, a másikat az ELTE Egyetemi Könyvtárban.

"[...]  A Budai krónika történetében egy összeesküvés is fontos szerepet kap, még pedig Mátyás király elleni összeesküvés, aminek vezére Vitéz János esztergomi érsek volt.  Vitézék királyt akartak cserélni, Mátyás helyett Kázmér lengyel herceget, de Mátyás diplomáciai bravúrral ezt megakadályozta.  -Eredetileg 140 oldal volt a könyv - mesélte a művelődéstörténész -, azonban a Mátyás elleni összeesküvés felbomlása miatt Hess András kihagyta ezt a részt a történetből, de a papír mennyisége már adott volt, és hogy ne vesszen kárba, az oldalak üresen maradtak. 

 "[...] A feltételezhetően kétszáz-kétszázötven példányban megjelent műből mára mindössze tíz darab maradt fenn az egész világon, ezekből kettőt őriznek Magyarországon: egyet az Országos Széchényi Könyvtár, s még egyet az ELTE Egyetemi Könyvtára. A nemzeti bibliotéka példányát 1843-ban József főherceg, Magyarország nádora vásárolta a gyűjteménynek.[...]"

" [...] A Chronica Hungarorum feltételezhetően kétszáz-kétszázötven eredeti példányából mindössze tíz maradt fenn a világon, e köteteket Szentpétervártól Princetonig a világ híres könyvtáraiban, Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtárban és az ELTE Egyetemi Könyvtárban őrzik. A magyar nemzeti bibliotéka példánya teljes, és napjainkig mindössze kétszer készült hasonmás kiadás róla: 1900-ban és 1973-ban. [...]"

"[...] A Chronica Hungarorum eredeti, körülbelül kétszáznegyven példányából tíznek a hollétéről tudni, és csupán kettő van Magyarországon: az egyik példányt az OSZK-ban őrzik, míg a másikat az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban. A további nyolc külföldön lévő példány Bécsben, Krakkóban, Párizsban, Lipcsében, Prágában, Rómában Szentpéterváron és Princentonban található. [...]"

"[...] Az 1473-as, eredeti Budai Krónika fennmaradt példányainak eltérései: az Országos Széchényi Könyvtár (balra), az ELTE Egyetemi Könyvtár (középen) és a Princetoni Egyetem könyvtárának példányai (Források: OSZK – Digitális Könyvtár; ELTE Digitális Intézményi Tudástár; Princeton University Library) [...]"

" [...] A  kötet egyedülálló az európai művelődés és tipográfia történetében, ugyanis nem ismerünk több példát arra, hogy egy azonos kultúrakörbe tartozó nép első nyomtatványában a saját történelmét örökítse meg. A Chronica Hungarorum feltételezhetően kétszáz-kétszázötven eredeti példányából mindössze tíz maradt fenn a világon, e köteteket Szentpétervártól Princetonig a világ híres könyvtáraiban, Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtárban és az ELTE Egyetemi Könyvtárban őrzik. (A princetoni példány került elő legutoljára, 1990-ben egy aukción 420 ezer márkáért vásárolták meg.)