Az Egyetem támogatásával az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár európai szinten is jelentős muzeális könyvtári gyűjteménye raktáraiban korszerű hő- és páraszabályozó rendszer épül.

Az 1561-ben alapított ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár közel kétmillió dokumentumával, melyek között a mindenkori egyetemi oktatást és kutatást támogató könyvek és folyóiratok mellett 185 kódex (közülük 14 corvina és 8 nyelvemlék), mintegy 1200 ősnyomtatvány, számos értékes kézirat, 11.000 XVI. századi antikva, 15.000 barokk és 75.000 XVIII. századi kötet is található, Budapest harmadik legnagyobb könyvtára. Magyarország első állami fenntartású nyilvános könyvtáraként az állományában őrzött, felbecsülhetetlen értékű nemzeti kulturális örökség védelme és bemutatása is kiemelt feladata, az Egyetem polgárainak nyújtott korszerű szolgáltatások mellett.

A védett kulturális javak hosszútávú megőrzése érdekében a könyvtári raktárakban elengedhetetlen az állandó hőmérséklet és páratartalom biztosítása, melyet a mai klímaviszonyok mellett csak megfelelő hő- és páraszabályozó rendszer garantálhat. Az Egyetem támogatásával megvalósuló fejlesztés lehetővé teszi, hogy a muzeális állomány a legmagasabb állományvédelmi feltételek mellett kerüljön megőrzésre a jövő generációi számára.

A fejlesztés előkészítéseként a könyvtár szakemberei négy hónapnyi munkával elvégezték a muzeális raktár teljes házon belüli átköltöztetését, beleértve a célállomásokon lévő polcok fertőtlenítését és az értékes kötésű, csatos, veretes, pecséttel ellátott, valamint sérülékeny kötetek és tekercsek savmentes anyagba csomagolását. Az áthelyezés a Ferenciek terén álló könyvtárpalotában 3 emeleten, 6 raktárhelyiségben őrzött, összesen 2737,5 polcfolyóméternyi muzeális állományt érintett, amelyek a könyvtár legértékesebb gyűjteményrészét tárolják. A munkálatok 53 napon át összesen 3127,5 munkaórát vettek igénybe, melyhez a könyvtárosokon túl számos önkéntes, többek között egyetemi oktatók és munkatársak is hozzájárultak, szép példáját adva az egyetemi összefogásnak. Összesen 67 fő dolgozott elkötelezetten a nemzeti örökség megóvásáért.  Az összefogásnak köszönhetően a könyvtár a költöztetés ideje alatt is biztosította szolgáltatásai folytonosságát, mely külön szervezési teljesítményt és logisztikát igényelt.

A részletes sajtóközlemény az ELTE honlapján érhető el.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár a Felsőoktatási könyvtárak állományvédelmi támogatása program keretében 2023-ban 8 millió Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült a védett kulturális javak állapotát hosszú ideig fenntartó, megfelelő állományvédelmi körülményeket biztosító hő- és páraszabályozó rendszer kiépítésére (okirat száma: KONYVTAR-FAT-23-0009, támogató: Kulturális és Innovációs Minisztérium).

Az ELTE–NFI Egyetemi Filmklubja filmvetítést tart az ELTE Szolgáltatási Igazgatóság Családbarát Irodája által szervezett Mikulás-ünnepség keretén belül. A vetítésre szeretettel várjuk az ELTE-dolgozók családjait.

Időpont: 2025. december 5., 16 óra 15 perc

Helyszín: Lágymányosi Campus (1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/A)

100/A terem (földszint, a Gömb Aula közelében)

Fekete István regényhőse, az árva rókakölyök, Vuk és kalandos történetei máig a magyar gyerekek egyik legkedvesebb egész estés rajzfilmje. A kis rókakölyköt, Vukot nagybátyja, Karak neveli fel és tanítja meg a vadászat minden csínyére. A rókafiúból rettegett vadász cseperedik: Vadászom, Utamból Kotródj! Vuk csúffá teszi a családját elpusztító a Simabőrűt is: ügyesen megdézsmálja annak baromfiudvarát, bolondot űz kutyáiból, és kiszabadítja a ketrecben foglyul ejtett rókalányt. A rajzfilm vidám jelenetekkel egészíti ki a regény cselekményét.

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=Pi-ERSPT6hc

A vetítés után kapcsolódó játékokkal és foglalkoztatókkal is várjuk a gyermekeket.

Regisztrálni az alábbi linken lehet 2025. november 23-a éjfélig:

NFI Gyermek Filmklub – Mikulás-ünnepség (2025. 12. 05.): VUK

A tudattalan nyomában – Rorschach- és Szondi-tesztek Kozmutza Flóra jegyzeteiből

A képen látható dokumentum Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra kézírásával készült, és egy vizsgálati személy Rorschach-tesztjének válaszainak leírását, valamint egy Szondi-teszt értékelőlapját tartalmazza, a válaszok részletes lejegyzésével és szakmai kódolásával együtt. A két módszer a 20. század közepének legjelentősebb projektív személyiségvizsgáló eljárásai közé tartozott, amelyek célja a személyiség mélyebb, tudattalan folyamataiba való betekintés.

Kozmutza Flóra (1905–1995) pszichológus és gyógypedagógus, a magyar gyógypedagógiai pszichológia egyik meghatározó alakja. Tanulmányait Budapesten végezte, majd Szondi Lipót tanítványaként és munkatársaként dolgozott a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Kórtani és Gyógytani Laboratóriumában. Szondi ösztöndiagnosztikai kutatásaihoz kapcsolódva Kozmutza Flóra elsősorban a személyiségfejlődés, a választások és a lelki struktúrák összefüggéseit vizsgálta.

Szondi Lipót (1893–1986) magyar pszichiáter, a sorsanalízis elméletének és a Szondi-tesztnek a kidolgozója. Elmélete szerint az emberi élet döntései mögött – például a hivatás-, partner- vagy életpályaválasztásban – mélyen rejlő, öröklött ösztönhajtóerők állnak. A Szondi-tesztben a vizsgálati személy 48 fényképet lát, amelyek különböző pszichiátriai típusokat ábrázolnak. A személynek mindig nyolcas csoportokból kell kiválasztania a számára szimpatikus és ellenszenves arcokat. Az így kapott választási mintázatból a pszichológus következtet a tudattalan ösztönbeállítódásokra, a rejtett vonzalmakra és elhárításokra. Az értékelés során a választások ismétlődései, ellentmondásai és az ún. ösztönprofil struktúrája rajzolja ki a személyiség dinamikáját.

A Rorschach-teszt, Hermann Rorschach (1884-1922) svájci pszichiáter nevéhez fűződik. Tíz, szimmetrikus tintafolt-ábrából áll, amelyek fekete-fehér, színes és árnyalt formában jelennek meg. A vizsgálati személy feladata, hogy elmondja, mit lát az egyes táblákon – milyen tárgyakat, alakokat, mozgásokat vagy helyzeteket idéz fel benne az ábra. A vizsgálatvezetőnek szó szerint kell rögzítenie a válaszokat, mert az értékelés során nemcsak a tartalom, hanem a kifejezésmód, az asszociációk sorrendje, a bizonytalanságok, a javítások és a reakcióidő is jelentéssel bír. Az értelmezés több szempont szerint történik: figyelembe veszi a látott forma minőségét, a színekre adott reakciót, a mozgásértelmezéseket, valamint az egész és részletek arányát. A kapott eredmények a gondolkodásmód, az érzelmi élet és a realitásérzék sajátosságait tárják fel.

Kozmutza Flóra mindkét módszert a személyiség komplex megértésének szolgálatába állította. A kézírásos jegyzetek aprólékossága és pontossága nem csupán a tudományos fegyelmet mutatja, hanem azt is, hogy a vizsgálat számára az egyéni kifejezés és a lélektani árnyalatok megőrzése volt a legfontosabb. A Rorschach-válaszok szó szerinti lejegyzése és a Szondi-táblázat részletes kitöltése egyaránt azt a törekvést tükrözik, hogy a személyiség vizsgálata során semmi se vesszen el abból, ami az emberi lélek mélyebb megértéséhez vezethet.

A bemutatott értékelőlapok Illyés Gyuláné dr. Kozmutza Flóra más kézirataival, eredeti gépirataival és könyveivel együtt 2024-ben kerültek az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógia-történeti Gyűjteményébe. A Gyűjteményben megtalálható a Rorschach- és a Szondi-teszt eredeti példánya is. 

Forrás:

Illyés Gy-né. (1987). József Attila utolsó hónapjairól. Szépirodalmi Könyvkiadó

Mérei F. (2002). A Rorschach-próba. Medicina Könyvkiadó Zrt.

Szondi L. (2007). A Szondi-teszt – A kísérleti ösztöndiagnosztika tankönyve. Új Mandátum Könyvkiadó 

Írta: Bolla Veronika

Kép: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógia-történeti Gyűjtemény

Folytatódik az ELTE–NFI Egyetemi Filmklub elnevezésű vetítés- és beszélgetéssorozat. Az ELTE minden karáról várjuk az egyetemi polgárokat.

Elek Judit történelmi témájú filmje az 1882-ben kezdődött, Európa-szerte nagy vihart kavart tiszaeszlári per egy lehetséges olvasatát tárja a nézők elé.  Pészach ünnepe előtt eltűnt egy Sólymosi Eszter nevű cselédlány Tiszaeszláron, ebből az esetből lett a vérvád. Egy kis ruszin faluban, ahol a legtöbben tutajosként keresik a kenyerüket, a férfiak újabb útra készülődnek. Az asszonyok nehezen engedik el őket, mintha megéreznék, hogy mi vár rájuk. A Tiszán lefelé hajózva ugyanis ők találják meg Solymosi Eszter holttestét, és ezzel belesodródnak a tiszaeszlári perbe. A vádlottakat maga Eötvös Károly, a kor legnevesebb ügyvédje képviseli.

Időpont: 2025. december 3.; 18:00

Helyszín: Egyetem téri campus (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. fszt., A/1 gyakorló, ruhatár melletti folyosó)

Rendező, forgatókönyvíró: Elek Judit

Operatőr: Halász Gábor

Vágó: Kabdebó Katalin

Zene: Eötvös Péter, Kurtág György

Főbb szerepekben: Gáspár Sándor, Stohl András, Mucsi Zoltán, Koltai Róbert, Fodor Tamás.

A vetítés utáni beszélgetésben vendégeink: dr. Kapa Mátyás egyetemi docens, ügyvéd, író, aki 2025-ben megjelent, Ügyvédsors című regényében foglalkozott a perrel, valamint Fodor Tamás Jászai Mari-díjas színművész, a filmben Eötvös Károlyt alakítja.

A korlátozott férőhelyek miatt előzetes regisztrációt kérünk: https://www.ajk.elte.hu/content/tutajosok-elek-judit-filmje-1989.e.1985.

A filmklubbal kapcsolatos leveleket az eltenfi.filmklub@elte.hu címre várják a szervezők.

Az ELTE–NFI Filmklub Facebook-oldala

Folytatódik az ELTE–NFI Egyetemi Filmklub elnevezésű vetítés- és beszélgetéssorozat. Az ELTE minden karáról várjuk az egyetemi polgárokat.

Az Örök tél 1944 decemberében kezdődik, amikor szovjet katonák egy kis dél-dunántúli sváb faluból elhurcolják a munkaképes nőket „egy kis munkára”. Azt mondják, málenkij robotra viszik őket, vagyis dolgozniuk kell majd, három hétig. Irén, aki férjét várja haza a frontról, abban a tudatban válik el hatéves kislányától és szüleitől, hogy hamarosan újra találkoznak. Bevagonírozzák őket és egy hosszú és keserves vonatút után a Donyec-medence egyik szovjet munkatáborában találják magukat, ahol embertelen körülmények között kell dolgozniuk. A svábokat, mint háborús bűnösöket kezelik, és felelőssé teszik őket a német katonák által elkövetett borzalmakért. Irén itt találkozik egy Rajmund nevű férfival, aki megtanítja neki, hogyan lehet a poklot túlélni. Kettejük között különleges kapcsolat szövődik. Vajon sikerül-e hazajutniuk? Milyen áron élheti túl az ember a poklot? Beteljesülhet-e egy lágerben született szerelem, ha mindkettőjüket család várja otthon?

Ez az első játékfilm, amely hitelesen mutatja be a kényszermunkára elvitt százezernyi magyar történetét. Gera Marina az Örök tél című filmben nyújtott alakításáért kapta meg a legjobb színésznőnek járó Nemzetközi Emmy-díjat.

Időpont: 2025. november 19.; 18:00

Helyszín: Egyetem téri campus (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. fszt., A/1 gyakorló, ruhatár melletti folyosó)

Rendező: Szász Attila

Forgatókönyv: Köbli Norbert

Operatőr: Nagy András

Vágó: Hargittai László

Zene: Parádi Gergely

Szereplők: Gera Marina, Döbrösi Laura, Farkas Franciska, Csányi Sándor, Kiss Diána Magdolna

A vetítés utáni beszélgetésben vendégünk: Szász Attila Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer és Bognár Zalán történész, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke, málenkij robot-kutató.

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=HZSTvEVz87I

A korlátozott férőhelyek miatt előzetes regisztrációt kérünk: https://www.ajk.elte.hu/content/orok-tel-szasz-attila-filmje-2018.e.1957

A filmklubbal kapcsolatos leveleket az eltenfi.filmklub@elte.hu címre várják a szervezők.

Az ELTE–NFI Filmklub Facebook-oldala