2017. augusztus 31-én hatodik alkalommal rendeztük meg az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban könyvtárszakmai napunkat Hagyományok és kihívások VI. Zöld utat a jövőnek. Könyvtárak a fenntarthatóságért címmel.
A téma aktualitása és kiemelt fontossága látogatóink és a program regisztrált résztvevői létszámában is tükröződött. Dísztermünk zsúfolásig megtelt a szakma jeles képviselőivel, akik ismeretterjesztő előadások során tájékozódhattak a hazai és nemzetközi „zöld könyvtári” törekvésekről, kihívásokról, stratégiai javaslatokról és eredményekről az IFLA célkitűzéseinek tükrében.
A fenntartható fejlődés és a zöld szemlélet kialakítása a társadalom egészét érintő problémakörként a könyvtárak felelősségének kérdését is felveti. Az új technikai kihívások mellett a könyvtári szolgáltatások hatékony működtetése során egyre nagyobb hangsúly helyeződik a humánökológiai szempontok figyelembevételére és a környezettudatos gondolkodásra, mely a könyvtárak fejlődési irányát is kijelöli.
A délelőtti előadásokat Dr. Darázs Lénárd rektorhelyettes nyitotta meg, aki beszédében kiemelte, hogy a környezetvédelem és a fenntarthatóság korunk egyik nagy kihívása. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem elkötelezett a fenntartható fejlődés követelményeihez illeszkedő működés kialakítása iránt, mely a könyvtár épületének közelmúltban megvalósult energetikai felújítása során is bizonyítást nyert. Kálóczi Katalin az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója hangsúlyozta, hogy intézményünk törekszik a környezeti kérdések felelős kezelésére, a környezettudatos gondolkodás kialakítására. A könyvtári minőségfejlesztés során is kiemelt fontossággal kezeljük a környezeti értékek megőrzését és a „zöld szemlélet” terjesztését. A hatékony és ökológiai szempontokat figyelembe vevő működés kialakításán külön Zöld könyvtár munkacsoport dolgozik.
A Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, Dr. Barátné Hajdu Ágnes előadásában az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célokról született döntésének fontosságára hívta fel a figyelmet, melynek keretében valamennyi tagállam vállalta, hogy nemzeti fejlesztési tervet dolgoz ki, és számos akciót hajt végre a megvalósításuk érdekében. Az IFLA célja, hogy érdekérvényesítés révén a könyvtáros szervezetek és egyesületek szintén bekerüljenek a fejlesztési tervekbe. Ritter Dávid, az ELTE Informatikai Igazgatóságának igazgatója a smart egyetemről tartott előadást. Dubniczky Zsolt, az ELTE BTK Történeti Intézet Székfű Gyula Könyvtárának képviseletében a zöld könyvtárak témáját ismertetve több hazai környezettudatos közgyűjteményi intézet példaértékű tevékenységét és megvalósítható gyakorlatát mutatta be. A délelőtti előadássorozat Mátyás Melinda, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár könyvtárosa Beszédes Kálmán hagyatékának digitalizált tartalmait és elektronikus elérésük módját bemutató prezentációjával zárult.
A délelőtti előadásokat követően két szekcióban folytatódott a szakmai diskurzus. Az első szekcióban a könyvtár mint fenntartható épület témakörében hallhattak prezentációkat az érdeklődők. Szick Sándor, az ELTE Műszaki Főigazgatóságának beruházási igazgatóhelyettese az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár műemléképületén végzett energetikai felújításról referált. Az üvegtető, a fűtési rendszer és a nyílászárók korszerűsítése mindenképpen időszerű volt. A fejlesztésnek köszönhetően az épület gazdaságosabban és környezetkímélően üzemel. A fenntartható fejlődés, az energiatudatos és ökologikus szemlélet jegyében épült Közép-európai Egyetem campusának újraépítéséről számolt be Barta Zsombor, a Magyar Környezettudatos Építészeti Egyesület elnöke. Az épület kialakítása során a környezeti terhelés csökkentése fontos szempont volt. Nagyné Simon Csilla, a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtárának csoportvezetője előadásában kiemelte, hogy a könyvtár környezetbarát működésében a szelektív hulladékgyűjtés, az energia- és a papírhasználat mérséklése áll a középpontban. Zöld könyvtár munkacsoportjuk tevékenységének bemutatásával megvilágította, hogy a meglévő infrastruktúra és adottságok mentén milyen lépéseket tettek munkatársaik szemléletformálása érdekében. A tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtár komplex ökológiai szolgáltatásának előnyeit és eredményeit Nász János könyvtáros tárta a hallgatóság elé. Az ökosarok kialakítása, az ökohírlevél, a cikktár, az előadássorozatok és a táborok a környezettudatos szemlélet széles körben való terjesztését teszik lehetővé.
A második szekcióban néhány adatbázis-szolgáltató mutatta be „zöld” tartalmait. Horváth Zoltánné, a T-SYSTEMS Magyarország Zrt. szakértékesítési menedzsere és könyvtári tanácsadója prezentációja során hangsúlyozta a könyvtárak tudásközpontként betöltött közvetítői szerepét. Az ismeretszerzés frontvonalában állva a globális információeléréssel, új technológiák, forrásadatbázisok adaptálásával támogatják a fejlődést. Az intelligens szolgáltatások kooperatív szervezésében a könyvtárak mint szolgáltató helyek kiemelt szerepet játszanak. Az Ex-Libris képviseletében Anna Tarasova a jövő generáció könyvtárai számára készült fejlesztések és software bemutatásával járult hozzá a rendezvény sikeréhez. Czeglédi Éva a ProQuest delegáltjaként a könyvtári folyamatok zöldebbé tételét elősegítő tevékenységükről tartott prezentációt, kitérve a könyvtári tér újragondolásának és jobb kihasználásának lehetőségeire, valamint előnyeire.
A rendezvény az EBSCO, az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány, az ExLibris, az MKE és a ProQuest támogatásával valósult meg.
A Hagyományok és kihívások V. Múlt és jövő című konferenciakötete elektronikus formában elérhető az ELTE repozitóriumában is a http://hdl.handle.net/10831/34203 linken, valamint kölcsönözhető az Egyetemi Könyvtár és Levéltár állományából. A tartalomjegyzék hozzáférhető itt.