Elérhetővé vált „Janus Pannonius a humanizmustól a barokkig” című virtuális kiállításunk

Mi mindent árulhat el egy tréfás görög betűkkel írt latin bejegyzés egy 11. századi evangéliumoskönyvben? Ki és miért készíttethetett a 16. század elején Janus Pannonius leveleit tartalmazó kis kéziratos füzetet? Mi volt a véleménye egy Janus-kötet használójának a költő epigrammáiról? Megtudhatják mindezt virtuális kiállításunkból, melynek alapjául a 2022 szeptembere és novembere között látható Janus Pannonius a humanizmustól a barokkig című kamaratárlat szolgált.

Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár gyűjteménye számos olyan dokumentumot őriz, melyek a nagyközönség számára nem, vagy csak kivételes alkalmakkor láthatók. Ilyen többek között Janus Pannonius 11. századi bizánci evangéliumoskönyve, mely 2022 őszén került rövid időre kiállításra a humanista püspök halálának 550. évfordulója alkalmából. A püspök itáliai tanulmányai során számos humanista műveltségű ismerőst, barátot szerzett, akik közül többel Magyarországra való visszatérése után is tartotta a kapcsolatot, latin költeményei pedig a XVI. századtól kezdve jelentek meg előbb külföldi, majd hazai nyomdákban. A könyvbemutatóhoz kapcsolódó őszi kamaratárlaton Janus Pannoniushoz köthető nyomtatott könyveket és egy kéziratot láthattak az érdeklődők. Virtuális kiállításunk lehetőséget kínál, hogy az érdeklődők ne csak a görög nyelvű evangéliumoskönyvbe, hanem az összes kiállított, 16–18. századi műbe belelapozzanak, elidőzzenek a szövegek olvasásával, vagy megfejtsék a tulajdonosi és olvasói bejegyzéseket.

Illusztráció szerzője, forrása:
ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár [Exempla epistolarum Joannis Pannonij et aliorum 1.5.1.5. Coll. Pray. IX/18 1r]

Egyetemi életrajzi mozaikok – Fischer Lipót

Kétszázötven évvel ezelőtt, 1773-ban XIII. Kelemen pápa feloszlatta a jezsuita rendet, felgyorsítva egyetemünk állami kézbe kerülésének folyamatát. 1635 és 1773 között számos nagy tudású, kiváló jezsuita oktatott egyetemünkön, tevékenységükkel maradandó nyomot hagyva az intézmény történetében. Májusban egyetemünk éremtárának alapítóját, Fischer Lipótot mutatjuk be.  

Fischer Lipót 1703-ban született Bécsben, 1718-ban lépett be a jezsuita rendbe. Tanulmányai elvégzése után Bécsben, Passauban, Linzben és Sopronban is tanított. 1747-től a bécsi rendház könyvtárosa volt. 1753-ban éremgyűjteményét a nagyszombati egyetemnek ajándékozta, és ezzel Európában elsőként hozott létre egy oktatási célra használt numizmatikai gyűjteményt. Az éremtár alapításakor 1842 darab érmét tartalmazott, melyről Fischer Lipót 1762 és 1763 között részletes katalógust készített. Fischer a gyűjtemény elhelyezésére három éremtároló szekrényt is készíttetett. Az éremtárat 1817-ig az Egyetemi Könyvtárban őrizték, ma a Bölcsészettudományi Kar Régészeti Intézetében található.

Illusztráció szerzője, forrása:
ELTE BTK Régészettudományi Intézet

Magyar Levéltárak Vezetőinek Tanácsa éves vándorgyűlése

A Magyar Levéltárak Vezetőinek Tanácsa (MLVT) 2023. május 18. és 20. között tartja éves vándorgyűlését Lakiteleken. A 2023. május 19-ei szakmai konferencia témája a levéltárak gyűjtőterületi tevékenysége, melynek keretében levéltárunk vezetője, Dr. Tóth Krisztina Gyűjtőterületi feladatok és kérdések az ELTE-n címmel tart előadást.

Illusztráció szerzője, forrása:
https://www.mlvt.hu/rolunk.html

SZAKTÁRS – Argumentum Kiadó

A kiadó az elmúlt 30 évben több mint 900 könyvet jelentetett meg az irodalomtörténet, kritikai kiadások, történettudomány, oktatáselmélet, nyelvészet, nyelvtörténet, szociológia, zenetu-domány, könyvtörténet, művészetelmélet, színháztörténet, pszichológia, néprajz, régészet és építészet témakörében. Társkiadói közé tartozik az ELTE, az MTA intézményei, múzeumok, az OSZK, könyvtárak, levéltárak, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, archívumok és egyéb tudományos szellemi műhelyek. 

Mozaikok az ELTE örökségéből – 2023. május

A hónap műtárgya – Rétisas

Rétisas (Haliaeetus albicilla) az ELTE Természetrajzi Múzeum Biológiai és Őslénytani Kiállításán

A rétisas (Haliaeetus albicilla) a keselyűk után Európa legnagyobb testű ragadozó madara. A tojók testmagassága megközelíti az egy métert, a hímek nagyjából 15 százalékkal kisebbek. Szárnyfesztáva is lenyűgöző, 180 és 245 centiméter között lehet, életkortól és ivartól függően.

Öt éves kort követően a kifejlett madár tollazata a fejen és a nyakon fakó sárgásbarna, farka rövid, fehér, ékalakú; a csőr szalmasárga és a szivárványhártya is sárga színt ölt. Ezzel szemben a fiatal madarak fején és nyakán a tollazat a test többi részét borító tollazattal azonos színű és a csőr is sötétebb árnyalatú. Az ivarérettséget már a harmadik évben elérhetik és még azelőtt párbaállhatnak, hogy a tollazat a fenti módon átszíneződne.

Törzsfejlődéstani szempontból a rétisas nem közvetlen rokona a köznyelvben sasnak nevezett madaraknak. Egy szemléletes bélyeg, ami alapján a két csoport jól láthatóan különbözik az, hogy a sasok csüdje a lábujjakig tollas, míg a rétisasoké csupasz. A rétisasok fejlődéstörténetileg a kányákhoz állnak közelebb.

Tápláléka halak és vízimadarak, de télen bármilyen elérhető állatot, akár nyulat is fogyaszt. Nem veti meg a dögöt vagy a vadászok által kint hagyott zsigereket sem. Költése még lombfakadás előtt kezdődik. Költésidőben a rétisas különösen érzékeny a zavarásra. Fészkét magas fák lombkoronájának felső részére építi. Jellemzően két tojást rak, a március–április fordulóján kikelő fiókák júniusban repülnek ki.

A rétisas élőhelyét mindig vizes területeken találja meg, kontinensünk nagy részén tengerparti területek közelében, valamint szigetszerűen a Kárpát-medencében. Egykori nagy kiterjedésű vizes területeink jellemző madara volt, a honfoglalást követő korai időszakból fennmaradt mondák is említik. Hazánkban jellemzően az ártéri erdők fáin fészkelt, ám ezek jelentős részének fokozatos kivágása állományának drámai visszaszorulását eredményezte az 1970-es évekre; volt idő, amikor csupán 12 pár fészkelt hazánk területén. A több évtizedes kitartó természetvédelmi intézkedések eredményeként hazai állomány ma már 800 egyed fölött van. A rétisas fokozottan védett faj, eszmei értéke egymillió forint.

Gyűjteményünkben az 1930-as évekből származó kifejlett és fiatal rétisas-preparátumok tekinthetők meg.

 

Írta: Török Júlia adjunktus, ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék

Illusztráció szerzője, forrása:
ELTE Természetrajzi Múzeum

Állományunk egy része átmenetileg csak korlátozottan érhető el

Tájékoztatjuk kedves olvasóinkat, hogy a raktárakban folyó tisztasági festés miatt 2023. május 10-étől várhatóan május végéig az alábbi állományrészek nem, vagy csak korlátozottan lesznek elérhetők:

  • 100.000–277.000 jelzetű könyvek
  • 900.000–908.000 jelzetű könyvek

A kellemetlenségért szíves elnézésüket kérjük.

Illusztráció szerzője, forrása:
ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár

Elsevier-webináriumok

Az Elsevier kiadó 2023 első félévében ingyenes, angol és magyar nyelvű online tréningeket ajánl az előfizető intézmények kutatóinak, egyetemi oktatóinak, MA- és PhD-hallgatóinak, valamint könyvtárosainak.


Az angol nyelvű tréningeket az Elsevier Online Training Hub, Elsevier Webinars for Central & Eastern Europe biztosítja.

A magyar nyelvű webináriumokról részletes információ: Magyar ügyfélközpont (elsevier.com)


Effective literature search on Scopus and ScienceDirect - combining two high-quality sources for best results

Tanuljon tippeket és trükköket az irodalomkutatásról, és ismerje meg, hogyan alkalmazhatja hatékonyan ezeket a készségeket a Scopus és a ScienceDirect szolgáltatásban.

Időpont: 2023. május 9., 10:00

Nyelv: angol

Regisztráció

 

Hatékony irodalomkeresés a Scopus és ScienceDirect platformon

A Scopus és ScienceDirect adatbázisok egyszerű és hatékony használata kutatási, illetve publikációs célokra.

Ajánlott: kutatóknak, PhD hallgatóknak, egyetemi oktatóknak

Időpont: 2023. május 9., 11:30

Nyelv: magyar

Regisztráció

 

How to identify relevant topics and journals with Scopus and SciVal?

Tippek a releváns témák és folyóiratok megtalálásához a Scopus és a SciVal segítségével.

Időpont: 2023. május 16., 10:00

Nyelv: angol

Regisztráció

 

Elsevier Author workshop

A workshop a szerzőknek nyújt támogatást a tudományos közlemények és könyvek kiadásában. Virtuálisan találkozhatnak az Elsevier kiadói csapatának szakértőivel. Egyedülálló lehetőség!

Időpont: 2023. május 30., 10:00

Nyelv: angol

Regisztráció

 

How to assess your input into SDG?

A webináriumon a résztvevők tájékoztatást kapnak arról, hogy az Elsevier milyen megközelítésekkel valósítja meg a fenntartható fejlődési célokat (SDG) analitikai megoldásaiban, és milyen lehetőségek vannak a hatáselemzésre.

Időpont: 2023. június 13., 10:00

Nyelv: angol

Regisztráció

Illusztráció szerzője, forrása:
https://www.elsevier.com/connect/library-connect/what-does-non-solus-mean-in-elseviers-logo

ZORA

A ZORA (Zurich Open Repository and Archive) nyílt hozzáférést biztosít a svájci Zürich-i Egyetem kutatási és tudományos eredményeihez. Fókuszban a minősített tudományos publikációk állnak.

Forrás: https://www.zora.uzh.ch/

World Scientific Open

 A nyílt hozzáférésű mozgalmat kihasználva a WorldScientificOpen példátlan hozzáférést biztosít a legmagasabb szintű folyóiratokhoz, könyvekhez és közleményekhez. A World Scientific jelenleg több mint 170 folyóiratot ad ki, amelyek „Arany” publikációs lehetőségeket kínálnak dedikált nyílt hozzáférésű, hibrid vagy transzformatív folyóiratokban.

Forrás: https://www.worldscientific.com/page/open