A könyvtárosok világnapja alkalmából minden könyvtárosnak az alábbi sorokkal kívánunk sok örömöt és sikert munkájukhoz.
„Minden könyvtárnak két lényeges alkotórésze van, egy anyagi: a könyvek... s egy szellemi: a könyvtárnok.” (Toldy Ferenc)
A „National Palace Museum Journals Archive” a tajpeji National Palace Museum által kiadott 4 folyóiratot tartalmazza: a National Palace Museum Monthly of Chinese Art, a National Palace Museum Research Quarterly, a National Palace Museum Bulletin és a National Palace Museum Quarterly. Az archívum 923 folyóiratszámot, 7850 cikket, 75 millió karaktert és 60 ezer színes fotót tartalmaz 1966-tól napjainkig.
A Sinica SinoWeb adatbázis az Academia Sinica, a National Central Library és más tekintélyes kiadók által kiadott 14 fontos sinológiai folyóirathoz biztosít teljes szöveges hozzáférést, mint például a Bulletin of the institute of History and Philology Academia Sinica és a Chinese studies.
Az adatbázis a japán fennhatóság időszakában Tajvanon megjelent folyóiratok cikkeihez nyújt teljes szöveges hozzáférést . A cikkek témaköre a politikától, közgazdaságtantól, irodalomtól, vallástól a művészetig terjed. Az adatbázis körülbelül 320 korabeli folyóiratot és újságot tartalmaz.
Az adatbázis több mint 160 000 japán nyelvű könyvet tartalmaz, amelyek Tajvanon, a japán fennhatóság időszakában jelentek meg. Eredetileg a japán kormányzói hivatal raktárában tárolták őket, a gyűjteményből mintegy 60 000 kötet a Ming- és Qing-kori kiadvány.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár – Egyetemtörténeti Gyűjtemény a kultúráért és innovációért felelős miniszter működési engedély kiadásáról szóló határozata alapján közérdekű muzeális gyűjteménnyé vált.
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár az 1985 óta rendszeresen gyűjtött és egyben tartott, ún. Egyetemtörténeti Gyűjteményben őrzi Magyarország legnagyobb és legrégebbi egyeteme történetének értékes tárgyait és emlékeit, melyek egyben a nemzeti kulturális örökségünk részét is képezik. Megőrzésük és hozzáférhetővé válásuk lehetőséget nyújt az egyetemi örökség társadalmi hasznosításának elősegítésére, az egyetemi emlékezet képzésbe történő beépítésére, az egyetemi örökség tudásközvetítő, tudományos és ismeretterjesztő alkalmakon történő felhasználására.
Az 1635-ben Pázmány Péter által alapított Eötvös Loránd Tudományegyetemen már több mint egy évszázada felvetődött egy egyetemtörténeti múzeum létrehozásának gondolata. Céljaink megvalósításához intézményünk 2022-ben Könyv, talár, tudomány címmel az Egyetem történetét bemutató, állandó kiállítást hozott létre. Muzeális tevékenységünk törvényi keretek között folytatott megerősítése pedig jelentősen hozzájárul az egyetemtörténeti örökség hozzáférhetőségének növeléséhez. Ismeretterjesztő programjainkról honlapunkon találhatók további információnk. Értékmentő és -megőrző munkánk az Egyetemi Könyvtárért Alapítványon keresztül támogatható.
A Magyar Levéltárosok Egyesülete által alapított Év Levéltári Kiadványa díjra minden évben több kategóriában lehet pályázni. Az idei évben a szakmai kiadványok kategóriájában Szögi László Peregrinatio academica. A külföldi magyar egyetemjárás története, mérete és irányai 1150–1919. Budapest, 2022. (Felsőoktatástörténeti kiadványok. Új sorozat 26.) című kiadványa harmadik helyezést ért el.
A hónap műtárgya – Pais Dezső névjegykártyája
Pais Dezső 1886-ban született Zalaegerszegen, középiskolai tanulmányait is itt végezte, majd a Budapesti Tudományegyetemen Eötvös-kollégistaként magyar–latin–görög szakos tanári oklevelet szerzett.
Eötvös Collegiumban töltött évei meghatározóak voltak számára. A Collegium 1911-ig a Csillag utcai Kerkápoly-alapítvány épületében kijelölt polgári lakásban működött. Pais Dezsőt idézve: „Kollégistaságom előtt, alatt és utána is pár évig a Kollégium a Csillag utca, ma Gönczy Pál utca 2. száma alatt székelt. A környezet: a Központi Vásárcsarnok közvetlen közelsége raktárakkal, boltokkal, déligyümölcs-nagykereskedésekkel, szekerekkel, targoncákkal, hordárokkal, kofákkal, zajjal, szaggal, az udvar felől pékműhellyel, péklegények állandó hangversenyével és stb.-vel nem a legkellemesebb és legvonzóbb lakhely és élettér. A Csillag utca – Pipa utca – Vámház körút – Lónyay utca határolta háztömbtől közrefogott térségen tenyésző nem éppen üde és üdítő facsoport szolgáltatott bizonyos kiességi elemet a nyílt korridorokon közlekedő vagy a levegőt lélegzésre, valamint nem mindig magas színvonalú társalgásra igénybe vevő ifjúságnak. És ez a Csillag utcai – nem is teljes – épület szűkös helyiségeiben és dísztelen falai között, sok tekintetben kellemetlen és zavaró környezetével – az akkoriban bennünket erősen foglalkoztató Taine-féle milieu-elmélet hathatós cáfolatául – otthont nyújtott, ahol dolgozni lehetett annyit, amennyi csak telt az embertől, otthont, amelyben bőségesen megvoltak az intézményben foglalt fiatalság kedélymozgalmai kielégítésének a feltételei.” [Forrás: Pais Dezsővel 1971-ben készített interjú kézirata, ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, Egyetemi Levéltár, 404.a.]
Szakvizsgája után rövid ideig nyelvészeti kutatásokat folytatott a zalaegerszegi levéltárban, majd Sopronban, Cegléden és végül Budapesten vállalt középiskolai tanárként munkát. 1924-től a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen tanított. 1933 és 1937 között az Eötvös Collegium tanára, 1937-től 1959-ig a Magyar Nyelvtudományi Tanszék vezető professzora volt. A Magyar Nyelv című folyóiratnak 1928-tól társszerkesztőjeként dolgozott, 1943-tól egyedül szerkesztette. Több nyelvészettel kapcsolatos akadémiai, egyetemi és minisztériumi bizottság választotta tagjává. A nyelvtudomány minden ágát művelte, legszívesebben mégis a szószármaztatással és a szótörténettel foglalkozott. Nevéhez fűződik a magyar történeti személynévkutatás elméletének rendszerezése. Munkásságának egy másik területét a nyelvemlék-magyarázat képezte. Nem csak elődei szellemi hagyományait adta át, mint tudós és tanár egyaránt iskolát teremtett. Ötven évvel ezelőtt, 1973. április 6-án hunyt el.
Írta: Tóth Krisztina
A K21 Minőségirányítási Koordinációs Bizottság 2023. évi első negyedéves beszámolóján a munkacsoportok vezetői számot adtak az elmúlt negyedév eredményeiről, a folyamatban lévő munkákról és változásokról.
Az Egyetemi Könyvtári Szolgálat (EKSZ) új stratégiájának előkészítéseként a makrokörnyezeti elemzések eredményeit a csoportvezetők, illetve a csoportok képviselői ismertették az ülés keretében. A bizottság a gazdasági, jogi, politikai, társadalmi, valamint technikai és technológiai elemzések tartalmát elfogadta.
Az EKSZ minőségfejlesztési jelentése és a Nem megfelelő szolgáltatásokról (NMSZ) szóló jelentések kiértékelése elkészült a Minőségkoordinálási munkacsoport közreműködésével. Az Akadálymentes könyvtár munkacsoport új tagokkal bővült. A tervek szerint a csoport szervezésével a kora nyári időszakban az autizmus témájában érzékenyítő tréningre kerül sor.
A Primer kutatások munkacsoport által összeállított 2022. évi hallgatói igény- és elégedettségi mérés elemzése elérhetővé vált az EDIT intézményi repozitóriumban. A 2023. évi felmérés könyvtári szolgáltatásokra vonatkozó kérdései az ELTE Minőségügyi Irodával együttműködve véglegesítésre kerültek. 2022. év végén került sor az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az átfogó munkatársi felmérésre. Az ELTE Minőségügyi Irodája által továbbított felmérési eredmények és adatok összesítése folyamatban van. Az elektronikus tartalmak használatára vonatkozó felméréshez kapcsolódó kérdőív kidolgozásra került, melynek célja a hallgatók, az oktatók és a kutatók internetes keresési szokásainak feltérképezése, valamint az egyetemen jelenleg elérhető elektronikus tartalmakhoz kapcsolódó elégedettség, elvárások és igények számbavétele.
A Folyamatirányítási munkacsoport a feladatkataszterben szereplő feladatok egységesítését végzi. A Zöld könyvtár munkacsoport pedig egy virtuális zöld könyvtár kialakításán dolgozik, mely a honlapon is elérhetővé válik. Őszre zöld érzékenyítő tréninget terveznek.
A Kommunikációs munkacsoport a honlapon, az EKSZ-hírlevélben és a Kolibri-levelezőlista 3 hónap – 3 percben című rövidfilmjén keresztül tájékoztatást nyújtott a munkacsoportok által elvégzett feladatokról és elért eredményekről, valamint hozzájárult a K21 beszámoló napok találkozóinak előkészületei és adminisztrációja sikeréhez.
A könyvtárvezetők az első negyedévben hat online ülést tartottak, melyeken egyeztettek többek között az EKSZ és tagkönyvtárak beszámolóiról, az RFID-beszerzésekről, az EKSZ kommunikációs szabályzatáról, a képzési tervekről, az asszimilációs dokumentumokról, a hallgatói elégedettségnövelés érdekében célzott szolgáltatásfejlesztésekről és a teljesítményértékelésről.
A K21 Minőségügyi Koordinációs Bizottság eredményeiről és újabb fejlesztéseinkről honlapunkon hamarosan friss hírrel jelentkezünk.
A Bloomsbury kiadó két hónapos próbahozzáférést ajánlott fel az EISZ-tagintézmények számára 2023. április 1-jétől 2023. május 31-éig.
A három történettudományi adatbázis az ELTE internethálózatáról érhető el, távoli hozzáférés esetén VPN használatával.
A próbahozzáférés során elérhető adatbázisok:
BLOOMSBURY HISTORY: THEORY & METHOD
Mindhárom adatbázis szerepel az EISZ 2024-es kínálatában.