Tájékoztatjuk kedves olvasóinkat, hogy a Folyóirat-tömörraktár elektronikus szekrényeinek meghibásodása miatt a P841-től P1299-ig terjedő jelzettartomány folyóirat-állományából átmenetileg nem tudjuk a folyóiratokat szolgáltatni. A kellemetlenségért szíves elnézésüket kérjük.
A ProQuest elindította az Open Access Complete e-könyvcsomagját, melyben jelenleg 12 kiadótól kb. 2 300 kiadvány érhető el szabadon.
A művek az ELTE polgárai számára ingyenesen letölthetők és online is olvashatók. Az e-könyvek az egyetem Ebook Central platformján jelennek meg: https://ebookcentral.proquest.com/lib/eltehu/home.action.
Az ELTE könyvtári hálózatához tartozó iskolai könyvtárak különféle adatbázisokban tárják fel dokumentumaikat. E rendszerek megtartása mellett egy közös keresőfelületet alakított ki az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár a TÁMOP-3.2.4/09/1/KMR-2010-0021 pályázat keretén belül 2011-ben, mely közvetlenül az alábbi címen érhető el: http://gimikatalogus.elte.hu. Lehetőség van az ELTE könyvtárainak közös katalógusából történő elérésre is a képen pirossal jelölt menüpontra való kattintással.
A csatlakozott könyvtárak és az adatbázisban található rekordok száma:
Az iskolai könyvtárak adatbázisainak konvertálása szabályos időközönként történik. Évente egy alkalommal, általában november folyamán frissülnek az adatok az előző évi változásoknak (gyarapodásoknak és törléseknek) megfelelően.
1878. január 12-én született Molnár Ferenc, akinek népszerű kisregénye, a Pál utcai fiúk részben az egyetem Füvészkertjében játszódik. A cselekmény 1889-ben zajlik, bár maga a regény 1907-ben jelent meg. Ez az év a Füvészkert történetében sorsfordítónak bizonyult, a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete alapján ugyanis területének nagy részét át kellett adnia az egyetem Orvoskarának épülő új klinikák épületei számára. Az 1908. évi 48. törvénycikk a Margitszigetet jelölte ki a Füvészkert új helyéül, a költözés után pedig a Füvészkert egykori területét teljes egészében az Orvoskar kapta volna meg. Bár tervek készültek a Margitszigetre történő átköltözéshez, de a kert végül korábbi helyén, megcsonkított területtel működött tovább. Az 1901-ben készült térképen kék vonallal jelölték a Füvészkert új határát, piros színnel pedig az épülő új épületek helyét írták be.
Az EBSCO Information Service tesztelési lehetőséget biztosít két adatbázisához:
Az adatbázisok korlátozás nélkül használhatók ELTE IP-címről, a távoli hozzáférés Shibboleth-azonosítást követően, illetve hallgatók esetében a Stunnel-, oktatók és ELTE-alkalmazottak esetében pedig a VPN-szolgáltatás használatával is lehetséges.
A próbahozzáférés 2022. március 10-ig tart. Az adatbázisokat az EBSCO Host platformon keresztül érhetik el.
Az MLA International Bibliography with Full Text a nyelv, az irodalom, a nyelvészet, a retorika és kompozíció, a folklór és a film tanulmányozásának indexét ötvözi több mint 1000 folyóirat teljes szövegével, köztük számos vezető publikációval ezen a területen. A Modern Language Association (MLA) által készített nemzetközi bibliográfia a 20. század elejétől napjainkig terjedő tudományos publikációkat fedi le, beleértve a folyóiratcikkeket, könyveket, könyvcikkeket, sorozatokat, fordításokat, tudományos kiadásokat, webhelyeket és disszertációkat. Az adatbázis tartalmazza az MLA Directory of Periodicalst és az MLA Thesaurust is, amely több ezer tárgyszóból és személynévből álló szabadalmazott, kereshető gyűjtemény.
A Modern Language Association (MLA) által készített MLA Directory of Periodicals több ezer folyóiratról és könyvsorozatról nyújt részletes információkat az irodalom, a nyelv, a nyelvészet, a film, a retorika és a zeneszerzés, valamint a folklór területén. A rekordok tartalmazzák a publikáció részleteit, elérhetőségét, a publikálási követelményeket és a szerkesztői szabályzatokat, előfizetési feltételeket, elektronikus elérhetőséget és hirdetést, valamint hasznos statisztikákat – többek között a példányszámot, a benyújtott és megjelent cikkek átlagos számát, a benyújtástól a döntésig, valamint a döntéstől a megjelenésig eltelt időt. Az MLA International Bibliographyban indexelt összes folyóirat és könyvsorozat szerepel a címtárban.
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2022. évi naptára az Eötvös Loránd Tudományegyetem néhány kiemelt tárgyi kulturális örökségét mutatja be, mely méltán számíthat nemcsak az egyetem, hanem a nagyközönség figyelmére is.
Az ELTE birtokában lévő kulturális vagyon feltérképezésére és láthatóvá tételére hosszú távú programot dolgoztunk ki, amely az Egyetemi Könyvtár és Levéltár szakmai irányítása mellett a gyűjtemények őrzőinek együttműködésével valósul meg. A naptár lapjai betekintést nyújtanak az egyetem muzeális gyűjteményeinek és kulturális javainak sokszínűségébe. Naptárunk elektronikus változata itt tölthető le.
A naptár elkészítésében közreműködött Bergmann Krisztina, Bodó Attila, Felkerné Kóthay Klára, Juhász Lajos, Kovács József, Mohay Péter, Molnár Bianka, Papp László, Schlay Georgina, Szente István, Török Júlia Katalin, Vrabély Márk, dr. Szabó Panna, Gedai Csaba, Hegyesi Eszter, Képessy Bence, Kuttner Ádám, Orbán Éva és Acsai János. A reprezentatív falinaptár a Miniszterelnökség fejezetet irányító szerve alatt a Nemzeti Együttműködési Alap, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány támogatásával jelent meg. Felelős kiadó: Dr. Kiszl Péter.
Az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány támogatási lehetőségeiről honlapunkon, könyv-örökbefogadási programunkról pedig itt talál bővebb információkat!
A 19. század végén a Könyvtár őrizetében lévő kéziratokból egy új gyűjteményt hoztak létre, amelybe az eredeti jogbiztosító okleveleket sorolták. Összesen 60 oklevél tartozik a gyűjteménybe, amelynek többsége 1526 előtt készült. A középkori oklevelek eddig is elérhetők voltak az EDIT-ben, most azonban a teljes sorozat, azaz az 1527 és 1808 között készült kiadványok is megtekinthetők.
EDIT-elérés
Az Arcanum Digitális Tudománytár a korábban megszokott módokon újra elérhető az ELTE-polgárok számára.
A hónap műtárgya: A zöld varangy
Zöld varangy maradványa Szurdokpüspöki (Mátra) középső miocén korú, azaz mintegy 13 millió éve lerakódott kovaföldrétegeiből. A kőzetlap magassága 9 cm.
A példány közel teljes csontváza egy békának, amely nagy valószínűséggel fosszilis képviselője a ma Közép- és Kelet-Európában, valamint a Balkán-félszigeten élő zöld varangynak (Bufo viridis Laurenti, 1768, más néven Bufotes viridis). A csontok túlnyomó része, beleértve a koponyáét is, a rendelkezésre álló kovaföld (más néven diatoma-föld vagy diatomit) lapon őrződött meg, és csak néhány esetében kell pusztán azok lenyomatára hagyatkozni. Feltehető, hogy a csontváz fiatal példányé.
A zöld varangy fosszilis maradványai a szurdokpüspöki kovafölddel geológiailag többé-kevésbé egykorú rétegekből előkerültek már Ausztriából, Németországból, Olaszországból, Romániából és Spanyolországból is. Ez utóbbi helyeken azonban csak izolált csontokat találtak (a gerincesek váza rendszerint szétesik a végleges betemetődés előtt). Ezért a szurdokpüspöki példány méltán tekinthető kivételes leletnek.
Kivételes megtartása a diatomit-rétegsor különleges lerakódási körülményeinek köszönhető. A középső miocén folyamán az akkor születő, és ma a Mátrát alkotó vulkánokhoz kapcsolódóan kovasavban gazdag oldatok jutottak a környező víztömegekbe, kedvező körülményeket teremtve a kovamoszatok (diatomák) számára, amelyek felhalmozódott vázából létrejött a kovaföld-rétegsor. Amint azt némelyik réteg finoman lemezes szerkezete és a gerinces állatok, leggyakrabban halak megőrződési módja jelzi, az egykori fenéken nem éltek aljzatlakó szervezetek, így dögevők sem. A környezet élettelenségének az oka minden bizonnyal a kovamoszatok tömeges elszaporodása volt, ami időnként megmérgezte a fenékvizeket.
Szente István, főmuzeológus
ELTE Tatai Geológus Kert
Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ) portfóliójából az ELTE 2022-ben a következő adatbázisok előfizetését tervezi (amíg az EISZ Iroda nem folytatott le minden közbeszerzési eljárást és kötött meg minden megállapodást a szolgáltatókkal, addig a lista ideiglenesnek tekintendő):
Az adatbázisok az egyetem teljes IP-tartományában elérhetők, távoli hozzáférés hallgatók számára a Stunnel-szolgáltatáson, az egyetem alkalmazottai számára Stunnel- és VPN-szolgáltatáson keresztül lehetséges.
Az adatbázisok tartalmáról és elérhetőségéről részletesebb információkat az EKL honlapján az Adatbázisok menüpontban találhatnak.
Az ELTE ÁJK IP-tartományából elérhető adatbázisok (további információval az ELTE ÁJK kari könyvtárosai szolgálhatnak):
Az egyetem teljes IP-tartományában elérhető adatbázisok (további információval az ELTE BTK kari könyvtárosai szolgálhatnak):
